A Bodrogközi Állami Gazdaság Helytörténetét Ápoló Közösség szervezésében, Fazekas András, Kerchner József közreműködésével megszerveztük az állami gazdaság helytörténetének ápolása céljából a volt központi épületre emléktábla elhelyezését. Az emléktábla elhelyezésére emlékünnepség keretében 2018. december 15-én, szombaton 11 órakor került sor. Az ünnepség szózattal kezdődött, majd a következő program szerin tartottuk meg: 1. Assisi Szent Ferenc imádsága: Ima-t előadta Gyulai József író, költő, nemzetközileg elismert szakember. 2. Az emléktáblát leleplezte Laczkó Sándor, Berei Ferencné volt állami gazdasági dolgozók. 3. Az emléktáblát megszentelte és megáldotta Páll Miklós görögkatolikus parókus, Bereczki Miklós római katolikus plébános. 4. Az ünnepi megemlékezést Pénzes László mondta. 5. Az emléktáblánál három megemlékezési koszorút helyezett el Lakiné Emri Mária, Fazekas András, Rácz János, Molnár József, Joósz György, Kerchner József volt állami gazdasági dolgozók. Az emlékünnepség kötetlen beszélgetéssel az Új Bástya Rendezvény Centrum Konferenciateremben folytatódott (Szent Erzsébet utca 3.)

A helytörténeti emlékünnepségen részvevők megnevezésével is szeretném tiszteletemet, hálámat kifejezni az összes állami gazdasági dolgozónak, az újabb találkozásunk erősítette az emlékeinket, az összetartozás érzését. Csákóné Ilike, Berei Ferencné Marika, Csoma Magdolna, Lakiné Emri Mária, Czél Lászlóné Gyöngyike, Keresztes Marika, Fazekas Andrásné, Fazekas András, Laczkó Sándor, Molnár József, Gyulai József, Rácz János, Joósz György, Kerchner József, Fedor Gyula, Novák József, Petruska János, Téglás István, Dr Takács András, Dr. Takács Andrásné, Goreczki Gábor, Fenyvesi András, Fenyvesi Andrásné Marika, Winkler János, Eiben György,

Az emlékünnepség résztvevői (részlet)

 Az ünnepi megemlékezés a következők szerin hangzott el:

„A magyar történetírásában, kutatásában résztvevők többségénél lehet olvasni, hogy a történelmünk, a helytörténetünk valós, tényszerű ismerete teszi lehetővé a jelen történéseinek megértését, hogy a múlt dicsősége képezi a jelen alapját, hogy a jelenkor közös munkája ad reményt, kitartást és alapozza meg a Szent Istváni Keresztény Magyarország, a magyar emberek nyugatos jövőjét.

A nyugdíjas éveimben, több mint 15 éve foglalkozom a szülőföldem, az iskoláim, a munkahelyeim helytörténeti anyagainak gyűjtésével, feldolgozásával. A Facebookon több helytörténettel kapcsolatos oldalt és egy blogot működtetek. „Az agrárium története” oldalra a Bodrogközi Állami Gazdaságról több részt és fényképet tettem fel.

A Bodrogközi Állami Gazdaság első elődje az Állami Gazdaságok Nemzeti Vállalata Györgytarlón 1948-tól működött, aminek ebben az évben van a 70 éve. A Sárospataki- és a Bodrogközi Állami Gazdaság egyes üzemrészeiből 1955. december 31-én megalakult a Bodrogközi Állami Gazdaság Sárospatak székhellyel, ennek is rövidesen 63 éve lesz.

A Bodrogközi Állami Gazdaságban 1967 és 1987 között eltöltött időt életem legszebb időszakának tekintem, felejthetetlen számomra. Utólag is, ma is hálás vagyok a sorsnak, nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy a Bodrogközi Állami Gazdaság kollektívájához tartozhattam, részese lehetem a közös sikerélményeknek, hogy közösen alakíthattuk a helytörténetét.A Bodrogközi Állami Gazdaság helytörténete része a Magyarország történetének, valamint Sárospatak-, Bodrogköz helytörténetének. Az állami gazdaságban dolgozók munkájukkal, tevékenységükkel valamennyien hozzájárultak az állami gazdaság történetének alakulásához.

Szocialista brigád kirándulása. Guggolósor Sinka István, Espák Miklós, Hornyák László, Krakomperger Gyula, Lendák István, Géczi József. Állósor Bene Ferencné Eta néni, Kasai Sándorné, Kasai Sándor, Berei Ferencné, Berei Ferenc, Laczkó Sándor, Laczkó Sándorné, Espák Miklósné, Csoma Magdolna, Lendák Istváné, Krakomperger Gyuláné, Szabóné, Julika, Hornyák Lászlóné, Berta Józsefné, Berta József. Eger, 1983.06.30.

A kiváló, példaértékű, tisztelt és szeretett állami gazdasági szakemberek közül sajnos többen a földi életről elköltöztek. Úgy érzem, hogy tiszteletünket, köszönetünket, hálánkat nem csak a temetőben, a sír mellett fejezhetjük ki, hanem egy emléktábla elhelyezésével, a Bodrogközi Állami Gazdaság helytörténeti hagyományainak ápolásával, a még élő állami gazdasági közösség összetartozásával, egymás tiszteletével, a nézeteltérések elfelejtésével is.

A TRAUTSON KÖNYVELŐIRODA a tulajdonosa a Sárospatak, József Attila utca 29. alatt lévő ingatlannak, a volt Bodrogközi Állami Gazdaság központjának. Az EMLÉKTÁBLA kihelyezéshez a tulajdonos hozzájárulása szükséges, ezért fordultam Rák Tamás és Rákné Stumf Enikő ügyvezető tulajdonosokhoz. Az állami gazdaság közössége nevében nagy megtiszteltetésnek tartom a lehetőséget, köszönetemet és hálámat ez úton szeretném kifejezni a tulajdonosoknak, hogy két levélváltás, telefonbeszélgetés után engedélyezték az EMLÉKTÁBLA kihelyezését, az ünnepélyes átadását.

Itt is szeretném a Sárospataki Művelődési Ház igazgatójának, Csatlósné Komáromi Katalinnak a köszönetemet kifejezni az ünnepség hangosításáért, a közreműködésért és a kötetlen beszélgetési programunkhoz a terem biztosításáért.

Állami gazdaságok magyarországi története.

A második világháború után az állami gazdaságokat 1948-tól kezdték szervezni, feladata volt az egész ország mezőgazdasági termelésének és állattenyésztésének korszerű és minőségi alapjainak lerakása. Az állami gazdaságok száma 1954. évben 494, az 1960-as évekre a számuk 300 felett volt és a területük elérte 970.000 ha-t. A termelői árak rendezése, a szakemberellátás javulása, az eszközök és termelő berendezések növekedése jelentős eredménynövekedéssel járt.  1967 évre kialakult a nagyüzemi jellegük, megszilárdult szerkezetük. 1970-es évekre kombinátok jöttek létre. Az állami gazdaságok jelentős szerepet töltöttek be a gazdaságok közötti kooperáció és integráció szervezésében, az iparszerű termelési rendszerek kialakításában. 1980-ra 120 alá csökkent a számuk, a termelésük volumene, színvonala viszont jelentősen növekedett, a magyar mezőgazdaságban meghatározó szerepük volt.

Bodrogközi Állami Gazdaság kialakulásának története.

A Bodrogközi Állami Gazdaság jogelődje volt a Sárospataki Református Főiskola Bálványos-i, Györgytarló-i birtokai.

A mai Györgytarló korábban Györgytarló-puszta és környéke Lórántffy Zsuzsanna révén került a Rákóczi család birtokába. A birtok, 4747 hold, ebből Györgytarlón 2201 hold, Bálványoson 363 hold volt. A település neve I. Rákóczi György emlékét őrzi. A fejedelemasszony a Kollégiumnak adományozta, ezért sokáig főiskolai birtokként tartották számon.

A Főiskolai Birtok irányítását a Gazdasági Választmány (GV) végezte, 1923-ban az elnöke Trócsányi József. A Sárospataki Főiskola birtokainak kataszteri jövedelme alacsony, 3 korona 39 fillér volt. Az okszerű gazdálkodás megvalósításával 1923-ban Bálványoson 363 holdat, 1926-ban Györgytarlón 800 holdat, összesen 1163 holdat saját kezelésbe vettek. A saját kezelésen kívüli területeket haszonbérletbe és feles művelésre adták ki.

A házi kezelésben vett területek központjává a Györgytarló-i Nagy-tanyát tették, ügyintéző vezetője Valádi Béla lett. Az 1927-es jelentésből kitűnik, hogy a birtokon rendes üzemtervszerű gazdálkodást folytattak (kalászos, tengeri, burgonya, dohány, takarmányok, sertéstenyésztés, tehenészet, gulya marha, legelőbérlet). A Kollégium fenntartásában fontos helyet foglalt el a birtokból származó jövedelem. A Kollégium, mint jogi személy, e szempontból mezőgazdasági birtokosnak számított. A Györgytarló-i területen, 1933 őszén 25 holdas gyümölcsöt, almát, diót telepítettek. Az 1936-38-as években a Kollégium gazdasági életének gerincét jelentő Közpénztár bevételének 72 %-a a birtokok gazdálkodásából származott. A korábbi tőke kamatoztatása helyett a fő jövedelmet a nagybirtokok gazdálkodása jelentette.

A Bodrogközi Állami Gazdaság kialakulása:

- 1948–tól az Állami Gazdaságok Nemzeti Vállalata néven, Györgytarlón, 506 holdon működött.

- 1949 márciusában megalakult a Gyümölcstermelési Nemzeti Vállalt 91 hold területtel, része volt Baksai Herszényi féle gyümölcsös és a főiskola Györgytarlói gyümölcsöse.

- 1949 decemberében az Állami Gazdaság Nemzeti Vállalatához került Páterhomok, Lápló-tanya, Piti és Katona- féle birtok.

- 1949. december 8-án a Gyümölcstermelési Nemzeti Vállalatot átvette az Állami Gazdaságok megyei Központja, így alakult ki a Bálványosi Állami Gazdaság.

- Az 1951. –évi tagosítás után a gazdasághoz került Őrszem, Érhát, Várhomok és Nyerges –tanya.

- 1951. január 1-vel megalakult a Sárospataki Állami Gazdaság szőlő és gyümölcs hasznosításával, valamint a Bálványosi Állami Gazdaság szántóföldi növénytermesztéssel.

- 1953. január 1-vel a Sárospataki Állami gazdasághoz került a Bálványosi-, és a Tolcsvai Állami gazdaság összesen 3.281 hold területtel.

- 1955.december 31-vel a Sárospataki- és a Bodrogközi Állami Gazdaság egyes üzemrészeiből megalakult a Bodrogközi Állami Gazdaság Sárospataki székhellyel.

- 1958. január 1-vel a Zemplénagárdi Állami Gazdaságot a Bodrogközi Állami gazdasághoz csatolták.

A termelőszövetkezetek területi elhelyezése (1961-62-ben) után

- 1964-ben a véglegesen kialakult Bodrogközi Állami Gazdaság a Tisza, a Bodrog folyó és a Szlovákiai határ között, Bodrogközben, alacsony ártéri talajon, kisebb homokszigeteken terül el, szétszórt formában 54 km átlóval, tíz község határában 7538 hold területtel. A talajadottságai öntés és réti talajok típusába tartoznak, de ezeken belül különböző változatok fordulnak elő. A gazdaság talajainak nagy része a nehezen művelhető talajtípusokhoz sorolható. Az éghajlati viszonyait általánosságban a szélsőség jellemzik, a csapadék mennyisége az alföldre jellemző 480-600 mm között mozog.

Javaslom, hogy a Bodrogközi Állami Gazdaság elődeivel együtt a 46 éves történéséből közösen gyűjtsük össze a meghatározó, példaértékű, a fejlődését szolgált eseményeket, a működésével összefüggő fényképeket és ápoljuk Sárospatakhoz, Bodrogközhöz kötődő helytörténetét.

Ahogyan Magyarország-, Sárospatak-, Bodrogköz történetének ugyanúgy a Bodrogközi Állami Gazdaság 46 éves helytörténetének is voltak kiemelkedő, példaértékű, fényes időszakai, elismert közösségei, személyei, amelyek-akik méltóak arra, hogy az utódok megismerhessék, amire valamennyien büszkék lehetünk.

A példaértékű, kiemelkedő, fényes időszakaiból választva a következőket:

1. A Piti-tanyán a pecsenye kacsa előállítása a törzsállománytól a keltető állomáson keresztül. A Piti-tanyai pecsenye kacsa előállításának komplex technológiáját a Szarvasi Állami Gazdaságban adaptálták a Piti-tanyai szakemberek közreműködésével. A valódi végterméket a minőségi kacsa sültet a központ alagsorában lévő ebédlőben, Szendreiné Erzsike-néniék jóvoltából gyakran fogyaszthattuk, aminek országos híre volt.
2. A Páterhomoki Tejelő Szarvasmarha Telep példaértékű eredményei a mesterséges megtermékenyítésben, a brucellózis mentesítésében, a telep korszerűsítésében, a Poligon fejőház megvalósításában is megmutatkozott.
3. A gyümölcstermesztésben: országos szinten kiemelkedő körte termesztése, a Sárospataki Jonatán almafajta, a 400 vagonos hűtőház létrejötte és üzemeltetése, gyümölcsvelő és rostoslé gyártása, tartályládás vizes ürítő házi készítése, a csökkentett lé mennyiséggel történő permetezés, a kerten belüli GEV ládák, tartályládák gépi mozgatása, üzemi előjelzésen alapuló növényvédelem.

Almaszüretelők, középen Egyed János, a csúcson Laczkó Sándorné Márta, Baksa, 1958

4. A Páterhomoki Központi Gépműhely kialakítása, működtetése, részegységek felújítása, újak gyártása. Az elektromos energiagazdálkodás mintaszerű megvalósulása.
5. Ipari Főágazat-, Budapesti Építési Főágazat kialakítása, működtetése.
6. A Bodrogközi Állami Gazdaság gesztorságával működő Borsodi Gyümölcstermesztési Rendszer, 14 üzemben 2796 ha gyümölcsös termesztését integrálta.
7. A Bodrogközi Állami Gazdaság önálló egységeinek beszámoltatási rendszerének, értékelő-elemző munkájának mintaszerű megvalósulása.
8. A Bodrogközi Állami Gazdaság átlagos állományi létszáma megközelítette az 1000 főt, ennyi embernek adott munkát, a mindenkori életszínvonalnak megfelelően biztosította a megélhetésüket. Az állami gazdaságból elkerült szakemberek minden szinten (a szakmunkástól a miniszterig) példa értékűen ellátták a munkájukat.

Nagy megtiszteltetés, lelki megnyugvást jelenthet számunkra, hogy a közösen elhelyezett EMLÉKTÁBLA előtt, a Bodrogközi Állami Gazdaság 46 éves történetére való emlékezés gyanánt közösen fejet hajthatunk, koszorút helyezhetünk el.

 „A BODROGKÖZI ÁLLAMI GAZDASÁG HELYTÖRTÉNETI ÜNNEPSÉGÉT AJÁNLOM AZ ÁLLAMI GAZDASÁGI DOLGOZÓK, MAG TIBOR, DR. KIS JÓZSEF, LEHÓCZKI LÁSZLÓ, DR. RUDOLF IMRE IGAZGATÓK EMLÉKÉRE, TISZTELETÉRE!”

KUKORICA FAJTAKÍSÉRLET TAPASZTALATAI 2016 évben.

Őstermelő és összeállította: PÉNZES LÁSZLÓ

Helye: PÓCSPETRI, NAGYLAPOSI TÁBLA, HRSZ 078/28.

Terület: 16 ha, 181,67 aranykorona, 12,0468 AK/ha.

Pócspetri, 2016. október 31.

Máriapócsról Ófehértóra haladva, Máriapócsot elhagyva 2014-ben jobboldalt fajtakísérletre lettem figyelmes. Megálltam és megnéztem a fajtakísérletet. Közben megállt egy személygépkocsi és egy fiatalember / később kiderült, Bakti Kornél a PIONEER képviselője / szintén a fajtakísérlethez jött. A beszélgetés alapján megállapodtunk, hogy később kölcsönösen keressük egymást egy jó kukoricafajta reményében. A későbbi egyeztetések alapján 2015 évben 15 hektáron P 94886 PIONEER fajtát termesztettem. Sajnos a rendkívüli időjárás és egyéb tényezők miatt a hozam nagyon alacsony volt 32 q/ha, jelentősen elmaradt az 2014 évi DKC 4795 fajta 112 q/ha-tól. Bakti Kornél felajánlotta, hogy 2016 évben kísérlet formájában három fajtát próbáljak ki. A fajták területét úgy állapítottuk meg, hogy elkülönített formában tudjuk betakarítani. A fajtakísérlet tapasztalatait igyekeztem összefoglalni.

2011 évi talajvizsgálat alapján: pH 3,88, 4,26, 5,18 /KCI/; kötöttség 29, 29, 31 /KA/; humusz 0,745, 1,01, 1,3; /%/m/m/

Kijútatott tápanyag: őszi szántás előtt MAPP 46/10 3 q/ha, Karbamid 46 2 q/ha, június 17.-én kultivátorozással 2 q/ha.

Talajfertőtlenítő: vetéssel egy menetben Pyrinex 48 EC 2liter/ha.

Gyomírtószer: május 21.-én NICIT-TURBO 3 karton.

Vetés időpontja: 2016. április 26.

A kivetett fajtakísérlet:

Tőállomány 2016. június 4.-én és 2016. július 2.-án:

2016. július 11-én a címerhányás és a csőképződés megkezdődött. 2016. július 21.-én a címerhányás szinte befejeződött, a kukorica magassága zömében 270-280 cm. A tőállomány a kivetett vetőmag fajtaátlaghoz, 91.718 db/ha viszonyítva 2016. június 4.-én 79.866 db/ha, 87 %, 2016. július 2.-án 76.266 db/ha, 83 %. A tőállomány június 4.-én legmagasabb volt a P 0023 fajtánál 83066 db., legkisebb a DKC 4795 fajtánál 77166 db., július 2.-án legmagasabb volt DKC 4541 fajtánál 81066 db., legkisebb a DKC 4795 fajtánál 75466 db. A fajták magassága június 2.-án; legmagasabbak voltak P 9537 216 cm, P 9903 210 cm.

    Kukorica vetése. Rádi Attila, Vajda István. 2016.04.27.  

Kukorica szemlézése. Bakti Kornél, 2016. 08. 29.

 A kukorica nitrogén szükségletét karbamid 46 %-os formában két alkalommal, őszi szántáskor és kultivátorozáskor jutattuk ki 50-50 %-ban. Az elmúlt három év tapasztalata alapján a kultivátorozás következtében kukorica gyommentessége, a talaj felső rétegének szerkezete kedvezőbben alakult, a nitrogén megosztva történő kijuttatása miatt a kukorica fejlődése dinamikusabb lett.

A Nagylaposi kukoricatábla kultivátorozása műtrágya kijutatásával. 2016.06.17.

A Nagylaposi tábla rét területén csapadékmérőt 2015. május 18.-án helyeztem el. A leolvasott csapadékmennyiséget táblázatban foglaltam össze. A lehullott csapadékot 2015 évben május 18.-tól, 2016-ban április 3.-tól mértem.

A kukorica júniusi, júliusi tenyéssz időszakában 2015 évben 65 mm, 2016 évben 291 mm csapadék hullott. A 2016 évi csapadék mennyiség és eloszlása a kukoricára kedvezőnek mutatkozik.

                       HELLMANN csapadékmérő.                                    

Csapadékmérő a magasles mellett.

 Őstermelőként 2003-tól működöm. Minden évben növényenként „Műveleti utasítás”-t állítok össze; a művelet megnevezésével, a munkavégzés időpontjának-, a technológiai előírások-, az anyagszükséglet-, az anyagköltség-, a műveleti költség meghatározásával. Az éves növénytermesztéssel kapcsolatban elemző-értékelő anyagot állítok össze. A növény, különböző frenológiai fázisában szemlét tartok, adatokat-, technológiai hiányosságokat rögzítek, fényképeket készítek. A DEKALB képviselőjével, Rádi Attilával és PIONEER képviselőjével Bakti Kornéllal több közös szemlét tartottunk. A többéves szemlézés alapján több technológiai hiányosságot sikerül csökkenteni, megszüntetni; a javított ágyszántással a vakbarázda megszűnt, az osztóbarázda a minimálisra csökkent, a tőállomány több év után megközelíti az optimálist, a csatlakozó sor egyenlőtlen mérete /75cm- 110 cm/ csökkent, az optimális időben megvalósított munkaműveletek száma növekedett. Természetesen továbbra is van feladat a tökéletes növénytermesztés és az eredményesség kedvezőbb megvalósításában.

Matyus Pál vállalkozó évente a Vadászháznál kezdeményezte a termelők összejövetelét egy tálétel melletti beszélgetésre. Kezdeményezésemre az év során, 2016. augusztus 26.-án közös határszemlével egészítettük ki. A szemlén részt vettek a szövetkezet képviselője, vállalkozók, őstermelők, DEKALB, PIONEER képviselője. Több kukoricatáblát szemléztünk. Az általam összeállított fajtakísérletet részletesebben értékeltük. Bízom benne, hogy általánossá válik a közös szemlézés.

A mintacsövek alapján végzett termésbecslés.

2016. szeptember 4.-én vasárnap a reggeli órában a Nagylaposi tábla felső egyharmadából fajtánként két csövet vettem, az egyik kisebb, a másik nagyobb méretű. A fajtánkénti kukoricacső adatainál a két cső adatai alapján az átlagot vettem figyelembe.

Kukorica fajtákból vett minták, 2016.09.04.                  

Fajták balról jobbra. Alsósor: DKC 4795, P 9537, DKC 4541. Felsősor: P 9903, P 0023.

 A kukorica fajtánkénti adatokat, a várható terméshozamokat a következő táblázat tartalmazza:

Megjegyzés:      - A cső szem súlyát 40 % nedvességről 13,5 %-ra korrigáltam.

• 07.02.-én mért kukorica tőállományból vetési hiba miatt ha-ként 1058 darabot levontam.

A kukorica betakarítása 2016. október 10.-én Hétfői napon történt. A Kombájnozást Matyus Attila, a szemszállítást Matyus Pál, Kecskés Lajos, Vajda István végezte. A Nyírségi-Hasso Sütőipari és Gabonaipari Kft Kállósemjéni Telepén Puskás László vette át. A beszállított kukorica fajtánkénti adatait táblázatban foglaltam össze.

DKC 4795 fajta, 10,6 ha.

DKC 4795 fajta hozama 10,6 hektáron 1306,524 q, 1 ha-ra vetítve 123,25 q/ha.

DKC 4541 fajta, 3,375 ha.

DKC 4541 fajta hozama 3,375 hektáron 435,074 q, egy hektárra vetítve 128,91 q/ha.

A kukorica fajták hozamai összesítve:

A fajtakísérletek a betakarításkor. 2016. október 10.

 A fajtakísérlet következtetéseit, a megvalósítandó feladatokat később vonom le, illetve határozom meg.

A PIONEER képviselőjének, Bakti Kornélnak, a DEKALB képviselőinek, Rádi Attila Lászlónak, Vágner Lászlónak, a Nyírségi-Hasso Sűtőipari és Gabonaipari Kft Kállósemjéni Telepének, Puskás Lászlónak, a gépi munkában részt vett Tamás Györgynek, Vajda Istvánnak, Matyus Pálnak, Matyus Attilának a munkáját, támogatásukat, segítségüket ezúton is szeretném, megköszöni.

Pócspetri, 2016. október 31.

Őstermelő: PÉNZES LÁSZLÓ

Terület: NAGYLAPOSI TÁBLA, 15,0803 ha.

Vetés időpontja: 2012. április 20-21.

A szemlék időpontjai: 2012. május 20-21., 2012.június 17., 2012. június 30., 2012.július 11., 2012.augusztus 1.

Betakarítás időpontja: 2012. szeptember 7.

Az őstermelői tevékenységgel 2003 évtől foglalkozom, minden évben kukoricát termesztettem. Az elmúlt években a területalapú támogatás megadását a háromévenkénti növényváltozáshoz kötötték. A területváltozást is figyelembe véve 2012 évben a kukoricát le kellett váltani. Minden  körülményt figyelembe véve 15,0803 hektáron napraforgó termesztése mellett döntöttem.

A napraforgóra vonatkozó műveleti utasítást megfelelő előtanulmány után állítottam össze. Az esedékes talajvizsgálat lebonyolítását Dr. Vass Eulália segítségével bonyolítottam le. Az osztálytalálkozások alkalmával először a talaj mintavételhez kaptam segítséget. A mintavételt 2011. július 11.-én bonyolítottam le. A szükséges eszközöket 2 darab műanyag vödröt, 1 darab ásót, több műanyagzacskót vittem magammal. A Pócspetriben lévő 078/28 helyrajzszámú, Nagylaposi tábla 14,0018 hektárról az adottságoknak megfelelően keletről nyugat irányában haladva keresztben a tábla szélétől 80 lépésre, 180 lépésre, a nyugati táblaszélétől, a folyóparttól 80 lépésre keresztben 5-5 helyről vettem mintát. Az öt helyről vett talajt összekevertem és 2 kilogrammnyi mennyiséget egy műanyagzacskóba helyeztem, így alakult ki a három minta. A mintákat Dr. Vass Euláliával 2011. július 12.-én vittük be az SGS Hungária Kft Mezőgazdasági Laboratóriumába. A vizsgálati jegyzőkönyvet a hónap végén vettem át, majd Euláliával konzultáltam és így alakult ki a tápanyag utánpótlási terv.

A legfontosabb talajvizsgálati eredmények:

A 2011. novemberben végzett őszi mélyszántás előtt hektáronként három mázsa Karbamid 46 %-os, három mázsa Kálisó 60 %-os, a vetéssel egy menetben 100 kg MAP 12-52-es műtrágyát jutattunk ki. A hektárra vetített hatóanyag Nitrogén 150 kg, Kálium 180 kg, Foszfor 52 kg. A meszezést 2012. február hónapban végeztük el, a kiszórt mennyiség 5 tonna hektáronként, a beboronálását tavasszal a talaj lezárásával egy menetben valósítottuk meg. A mészkőport a BAZ megyei Szalonnáról szereztem be. A segítséget az üzem vezetőjétől, Nagy Lajostól és a fuvarostól, Gazdik Jánostól kaptam.

A műtrágya és a mészkőpor költsége:

A napraforgó vetőmag kiválasztása előtt Tarpán a napraforgó betakarítása előtt, augusztusban tettem látogatást. Simon Krisztiánnal a napraforgó termesztés tapasztalatairól beszélgettünk, majd édesapjával megtekintettük a táblákat.

Máriapócson Tamás György négyhektáros napraforgó tábláját látogattuk meg, ahol tőszámszámlálást is végeztünk, amely 50.000 tő/ha körül alakult, a fajtája PR 63D82 volt, a tábla jó benyomást keltett. A betakarítást követően tájékozódtam, hogy a hozam hektáronként 3 tonna felett alakult.

A Pioneer szakemberével, Reszkető Tiborral többször konzultáltam. A szakirodalom, a szemlék alapján a PR63D82 –es és a PR64J04-es fajtákat választottam ki. Ősszel Reszkető Tibor mind a két választott fajtát jónak tartotta. Tavasszal a PR63D82 a fajta vetőmag hiányáról adott tájékoztatást.

Az egyeztetésünk alapján a PR64J04 fajtában állapodtunk meg. Igen korai csoportban kapott állami elismerést 2010-ben. Nagy termőképességű hibrid, előző két évben, 2008, 2009 években valamennyi fajtajelöltet megelőzött. A sztenderd hibrideknél 7,5 %-kal termett többet. Tányérállása félig lecsüngő, szár- és tányér szklerotniával  szembeni ellenállása nagyon jó, gyökér és szárerőssége kimagasló, megdőlésre nem hajlamos. A koraisága mellett a jó kórtani tulajdonságai is kiemelkedő.

A kivetendő mennyiséget az eddigi tapasztalatok alapján hektáronként 65.000 tőben, összesen 7 zsákban határoztam meg, amit Nyíregyházán meg is vásároltam. A valóságban 8 zsák vetőmagot, hektáronként 75.000 magot 2012. április 20, 21.-én vetettük el. A vetőmag költsége a hét zsák PR64J04 hibrid 414.852,- Ft-ban, az egy zsák P64LC09 hibrid 71.476,- Ft, összesen 486.328,- Ft, egy hektárra vetítve 31.376,- Ft.

ELSŐ SZEMLE /2012. május 18-20./

A vetést követően közel egy hónap múlva 2012. május 18-20.-án a napraforgó táblán tőszámlálással egybekötve szemlét tartottam. A napraforgó tőszám alakulását a következő táblázat tartalmazza.

A erősen hullámzó tőállományt tapasztalva az okokat keresgéltem. Az SPC-6 –os vetőgéppel elvetett négy hektár és az új olasz gyártmányú vetőgéppel elvetett 11,5 hektár között a napraforgó tőállomány különbség hektáronként 15.832 darab. A napraforgó levelei barnás, pettyes, egészséges növénylevelet szinte nem találtam. A területen lerágott növényt nem láttam. Az olasz vetőgéppel kivetett területen a hektáronként kivetett 65.000 darab vetőmaghoz viszonyítva a látott és felmért 48.776 darab növényt kevésnek, a hiányzó 16.224 darabot soknak tartottam.

A jelentkező problémámat telefonon Matyus Pállal közöltem, akik a terület, jelentős részét az olasz vetőgéppel vetették. Szombaton május 19.-én Attila fiával a területre mentek, telefonon értesítettek, hogy a napraforgó táblán vannak, gyorsan a helyszínre indultam. A találkozásunkkor közlik, nem a vetéssel van a baj, hanem a hiányzó töveket a nyulak rágták le. A tábla közepén a sorokban több méteren a hiányzó növényeket az újukkal a talajt megkaparva a lerágott növények csonkjait megtalálták. Azért nem lehetett a lerágott növényi csonkokat látni, mert a korábbi napokban szeles idő volt és betakarta. A nyúl a napraforgó két sziklevelének megjelenésekor szereti lerágni, a nagyobb többleveles növényt már nem bántják. A nyúlkár a kelési időszakban jelentkezik, ekkor kell kiemelkedően védekezni. A kritikus nyúlkártételt három helyen 10 méter hosszan számoltam meg, a meglévő növény 18 db, 4 db, 14 db, a kártétel 33 db, 44 db, 34 db.

A napraforgó szemle alapján szükségesnek tartottam, hogy az illetékes vadásztársaság vadőrével közöljem a kialakult kárt és kérjem a szükséges intézkedés megtételét, köszöni a jelzést, intézkedni fog - mondta. Hétfőn újból hívtam telefonon, közölte: Hétfő este az őzvadászat után a területen a nyúl kilövésével védekeznek.

Május 20.-án, vasárnap estére, a napraforgó táblára vadászként iratkoztam be. Napközben úgy döntöttem legalább négy, ember nagyságú riasztót helyezek ki, karó tetejére kereszt lécet teszek, amire színes ingeket, pulóvert rögzítek. A négy riasztó 20 órára elkészült, ezt követően figyeltem a nyulakat, a szomszédos kukoricatáblában több nyúl mozgását tapasztaltam, 20 óra 30 perckor lámpával, kereső távcsővel, vadászpuskával a táblán körbe mentem, nyúllal nem találkoztam.

A jelenlegi, 2012.május 18.-ai kártételt csak a vetőmagban célszerű kimutatni, a későbbi vadkárból is eredő hozam kiesét a betakarítás után célszerű megállapítani. A hektáronként nem hasznosult vetőmagból 16.224 db-ból 5 % levonása után a 15,5 hektárra eső vetőmagkiesés 238.901 darab, amely 1,59 zsáknak felel meg, az egy zsák árát figyelembe véve, 59264,- Ft -al a kiesés 94.229,- Ft.

A nyúl kártételéről készített 2012. május 18.-i fényképfelvételek:

MÁSODIK SZEMLE /2012. június 17./

A Nagylaposi napraforgó tábla 2012. június 17.-én történt szemlézése során megállapítható volt, hogy a napraforgó erősen heterogén, amelyet a tábla adottságai, az időjárás, az erős szélfúvás, a vadkár befolyásol. Az elsősorban a vadkár, nyúlkár okozta tőállomány kiesés csökkentheti a betakarítható hozamot. A 2012. május 18.-án mért tőállomány kiesés a 2012. június 17.-i fonológiai fázisban is mutatkozik. A két időszak között tapasztalható őzrágások mértéke elenyésző. A tábla azon részén ahol a tőállomány az optimális szinten van, vadkár nem érte, a napraforgó a szemlézett időpontban kiváló fejlettségű, egyöntetű, növény egészségügyileg megfelelő, jó benyomást kelt.

A 2012. június 17.-én végzett napraforgó tábla szemlézésének tapasztalatai fényképekben a következő:

EGYÖNTETŰ JÓL FEJLETT NAPRAFORGÓ TÁBLARÉSZ /2012.06.17./

NYÚL KÁRTÉTELE /2012. 06.17./

NYÚL JÁRTA TERÜLET /2012.06.17./

MÉLYEDÉS MELLETTI NYÚLKÁR,   

HOMOKDOMBON LÉVŐ VADRIASZTÓ /2012.06.17./

ŐZ KÁRTÉTELE /2012.06.17./

ŐZRÁGÁS NYOMAI /2012.06.17./

HARMADIK SZEMLE /2012. június 30./

A Nagylaposi táblában lévő napraforgó 2012. június 30.-án, Szombaton a reggeli órákban végzett szemle tapasztalatai.

A 2012. június 17-én és 18.-án végzett szemléhez viszonyítva június 30.-án a napraforgó fejlettsége jelentősen növekedett, a Kállósemjén-i határnál lévő vízlevezető árok felőli részen 200 cm-230 cm, a meliorációs út felőli táblarészen 60 cm-180 cm a növény magassága. Közel két hét alatt a legjobban fejlődött területen 50 cm-80 cm-el növekedett a napraforgó magassága, a homok dombon valamivel kevesebb a növekedés. A napraforgó növények erős, egészséges, nagy levelekkel rendelkeznek. Az állomány növény egészségügyi helyzete jó.

A táblán a virágzás kezdete egy –két növény esetében tapasztalható, az egy hektáros esetében valamivel több a virágzás beindulása. A megnövekedett, magas növényzetben a korábban felállított vadriasztó már nem tölti be a szerepét, a kombájnozás előtt az eltávolítását meg kell oldani. Az őz kártétele jelentősen megnövekedett, elsősorban a kisebb növények tetejét, a bugaképződmény alatt rágja el a szárat, a felsőrést a növény töve körül található. A facsoport melletti táblafordulóban több a tőállomány hiány, a gyomosodás jelentősebb.

A harmadik szemle során készített fényképek:

A VÍZLEVEZETŐÁROK MELLETTI RÉSZ, 230cm-es /2012.06.30./

A LEGFEJLETEBB NAPRAFORGÓ ÁLLOMÁNY /2012.06.30./

A VIRÁGZÁS KEZDETE A LEGJOBB TERÜLETEN /2012.06.30./

A HOMOKDOMRÓL KÉSZÍTETT FELVÉTEL /2012.06.30./

AZ EGY HEKTÁROS TÁBLA VIRÁGZÁSÁNAK KEZDETE /2012.06.30./

A MEGNÖVEKEDETT ŐZ KÁRTÉTELRŐL KÉSZÍTETT FELVÉTELEK/2012.06.30./

NEGYEDIK SZEMLE /2012. 07. 11. /

A Nagylaposi napraforgó tábla negyedik szemléje 2012. július 11.-én, Szerdán 11 óra környékén történt. A szemlét az egy hektáros táblával kezdtem a meliorációs út melletti részel. A napraforgó tányérok alapján a nagy táblához viszonyítva a tányérok fenológiai fázisa előrehaladottabb állapotban volt.

A 14 hektáros táblát két oldalt és középen végig menve szemléztem és vettem fel adatokat. A táblán meliorációs úttól, a dombról indultam el a csatornára merőleges irányban. Tetszés szerint öt helyen mértem a növények magasságát, a napraforgó tányérok átmérőjét és készítettem fényképeket. A nyúlkártétel, az őzkártétel miatt megritkult állomány, foltszerűen gyomosabbá vált. A növény állomány növekedése a legutóbbi szemléhez, június 30.-ához viszonyítva gyakorlatilag leállt, a tányérok virágzása viszont általánossá vált. A virágzásban az előrehaladottság, a tányérok méretében kisebb különbségek jelentkeztek. Az őzkár mértéke tovább növekedett.

A 14 hektáros napraforgótábla közepén végig menve mért adatok a következők:

A napraforgó tányérok átlagos mérete várhatóan növekedni fog, elsősorban a fejlettebb területen. A körülményeket, a jelentkező állományt kedvezőtlenül befolyásoló tényezőket figyelembe véve a tányérok átlagos méretével elégedett vagyok. A tányérok növekedésével a szemek mérete is növekedni fog, a kifejlett állapotot elérheti. A július 12.-én hajnalban esett 4 milliméteres csapadékra szükség volt, a tányérok kedvező fejlődéséhez további csapadékra lenne szükség, minimum 20 mm-re.

A negyedik szemle során készített fényképek:

VADKÁRTÉTEL MIATTI GYOMOSODÁS /2012.07.11./

ŐZKÁRTÉTEL NÖVEKVŐ MÉRTÉKBEN JELENTKEZIK/2012.07.11./

EGYHEKTÁROS TERÜLETBŐL ÚTMENTI RÉSZLET /2012.07.11./

A CSATORNA MELLETTI BALOLDAL/2012.07.11./

BALOLDAL KÖZÉPSŐ SZAKASZA/2012.07.11./

NAPRAFORGÓ VIRÁGZÁSA /2012.07.11./

A TÁBLA SZÉLÉN KÖZÉPMAGASAN EGY KÜLÖNÖS EGYED, VIRÁG/2012.07.11./

ÖTÖDIK SZEMLE /2012. augusztus 1-én/.

A Nagylaposi napraforgó táblát, több mint 15 hektárt 2012. augusztus 1.-én szemlézve a következőket állapítottam meg.

A tervezett középső utat nem tudtam megtenni, mert az erős növekedés, a nagyméretű tányérok nem tették lehetővé.

A gyomosodás mértéke elsősorban a meliorációs út felőli részen, a vadkáros foltoknál növekedett. Az uralkodó gyom a parlagfű, laboda, talpas muhar, nád. A 14 hektáros tábla jelentős része gyommentes, az egy hektáros tábla két szélén jelentkezik gyomosodás, középen ritkán nád található.

A napraforgótányérok mérete július 11-hez viszonyítva jelentősen növekedtek, a becslésem szerint a korábbi 14,81 cm-es átlagos átmérő 17-18 cm között alakulhat. A jól fejlet állományban jelentős a 25-35 cm közötti átmérő. A sárga-érés kezdeti szakaszban több szár a nehéz tányér alatt kb. 30 cm-re megtört. Az érés előrehaladásával a tányér súlya csökkeni fog, a megtörés elmaradhat.

A vadkáron belül elsősorban az őzkár tovább növekedett, a nagyobb tányérok esetében a felső rész érése előrehaladott állapotban van és itt a madár, verébkár jelentkezik. Nagy Tibor hivatásos vadőrrel megállapodtunk, hogy az augusztus 4.-én kezdődő héten a hangágyút három napra kihelyezi. Az éréssel párhuzamosan a madárkár növekedésére lehet számítani, ezért a védekezést napirenden kell tartani. A hangágyú vásárlása is felvetődött.

A mélyedésen vizet nem láttam, kiszáradt, a levezető árok jól működött. A nagytömegű gyomot, sásos részt célszerű lerotációzni és tárcsázni. Őszi szántást csak megfelelő tárcsázás után lehet elvégezni.

A termésbecslést elvégezve: 1,5 ha-on nulla, 1 ha-on 1 tonna, 12,5 ha-on 3,5-4,2 t/ha terméssel, összesen 50 tonna körüli hozammal számolok. Az árbevétel a felvásárlási áraktól függ. 15 tonnát 109000 Ft/t egységáron leszerződtem.

Az ötödik szemle során készített fényképek:

A TÁBLA BALOLDALI RÉSZE A CSATORNÁHOZ KÖZEL

BALOLDALT, JÓL FEJLETT TÁNYÉROK

KÖZÉPSŐ SZAKASZON, JÓL FEJLETT TÁNYÉROK

EGYEDI TÁNYÉR, KEZDETI MADÁRKÁRRAL

A NEHÉZ TÁNYÉR MEGTÖRTE A SZÁRAT

A NEHÉZ TÁNYÉR ALATT MEGTÖRT SZÁR

NAPRAFORGÓ TÁBLARÉSZLET FELÜLRŐL

A TÁBLA SZÉLE JOBBOLDALT, NAGYMÉRETŰ TÁNYÉROK

JOBBOLDALI RÉSZLET, KEZDETI MADÁRKÁRRAL

Napraforgó betakarítása /2012. szeptember 7./

Nagy megtiszteltetés ért, hogy Domokos Miklós fia Miklós meghívott a 2012. szeptember 1. –én tartandó esküvőjükre. Az esküvőn feleségemmel, Erzsikével vettem részt. Ez évben elkezdett boros címke szerkesztésében, készítésében, a bor palackozásában első jelentősebb, egyszáz üveg kivitelezésében Jóska Bátyámmal és feleségeinkkel komoly sikerélményt értünk el. Az ifjúpárral ellátott öntapadós címke jó mutatott a boros üvegen, minden résztvevő ajándékba kapott egy üveg jó minőségű vörös bort.

Az esküvőre szombaton érkeztünk, ahol jól éreztük magunkat. A szervezés, ellátás, szórakozási lehetőség színvonalas, magas szintű volt. Másnap közel 4 órakor érkeztünk Piroska húgomékhoz, Máriapócsra. A pihenés után, szeptember 2.-án kora délutáni órában kimentem a napraforgó táblára. A táblát körbejártam, megállapítható volt, hogy az érés jelentősen előrehaladt. A Budapestre történő visszaindulás előtt telefonon beszéltem Tamás Györggyel, közöltem vele a látottakat, valamint a jövő hét második részében a napraforgó betakarítását célszerű megkezdeni. A szerdai beszélgetésünk alapján a napraforgó nedvességét nem mérte meg, ennek ellenére elkezdtem a betakarítás szervezését. Először a Kállósemjén átvevő, Puskás Lászlót hívtam, hogy Pénteken szeretném vágni a napraforgót. Közölte, hogy jövő hétre ütemezték az átvételt, de megoldják Pénteken is. Ezt követően Matyus Pállal beszéltem és megállapodtunk a Pénteki, szeptember 7.-i kombájnozásban.

A napraforgó kombájnozását 9 óra előtt kezdtük el. Az egyharmad levágása után számolgattunk és a becsült 50 tonna nem látszott teljesíthetőnek, ami izgalomba ejtett. Később a tábla egyre jobban fizetett, bizakodni kezdtem. A végén a 609 mázsa nyersen megnyugvást jelentett. Az elszámoláskor a nedvességre és tisztaságra 4,84%-t vontak le, a fizető súly 579,51 mázsa, hektárra vetítve 38,63 mázsa. A vadkár miatt közel 2,5 ha-ról hozamot nem lehetett betakarítani. A megmaradt területen, 12,5 ha-on a hektáronkénti hozam 46,36 mázsa. Ebből levezetve a vadkár miatt 115,9 mázsa kiesés jelentkezett, az átvételi áron, 13300,-Ft/q áron számolva a vadkár forintba kifejezett kára 1.541.470,- forint.

A betakarítás során készített fényképek:

Matyus Attila kombájnvezető végzi a napraforgó aratását.

A kombájn üríti a napraforgót.

A szakaszolt napraforgó tábla.

Matyus Pál nedvességet mér, összhang volt az átvevővel.

Átvevő helyen a pótkocsi ürítése.

Átvevő helyen Puskás László mintát veszi.

Átvevő telep a tisztító-szárítóval.

 A napraforgó termesztés elemző számai.

A 15 ha napraforgó anyagköltségének alakulása:

Az anyagköltség összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a műtrágya költsége a legmagasabb 103.829,-Ft/ha, 56,68 %, a mészkőporral együtt 138.762,-Ft/ha, 74,79 %. A vetőmag költsége 32.400,-Ft/ha, 17,46 %.

A 15 ha napraforgó művelési költségének alakulása:

A napraforgó művelési költségeit elemezve megállapítható, hogy a talajművelés a legmagasabb 38.252,-Ft/ha, az összes költség 36,55 %-a, ezt követi a betakarítás 24.000,- Ft/ha, az összes költség 22,93 %-a, kedvezőnek tűnik a szárítás és tisztítás 13.922,-Ft/ha, 13,30 %-os arányban.

A 15 hektár napraforgó terméshozamának, anyagköltségének, művelési költségének, árbevételének 2012 évi alakulása:

A rendkívüli, száraz időjárás ellenére a napraforgó termesztési eljárás szakszerű megvalósításával elértük a kiemelkedő hozamot, a magas értékesítési ár következtében az árbevétel is kedvezően alakult.

Az általános költség alakulása:

Az általános költség az anyag és művelési költséghez viszonyítva 15,03 %. Összetételét vizsgálva legmagasabb a személygépkocsi elszámolt üzemanyag költsége 214.066,-Ft, 32,72 %, ezt követi az egészségügyi hozzájárulás költsége 150.000,- Ft, 22,92 %.

A napraforgó 2012. évi termesztés tapasztalatai:

1. A napraforgó 2012 évi termesztésére a korábbi évben megkezdtem felkészülni. A szakfolyóiratokban, interneten tanulmányoztam a legújabb ismereteket. 2011 évi nyárvégén, napraforgó szemlén vettem részt Tarpán. Simon Krisztián a DEKALB képviselője segítségével szemléztük a Tarpai napraforgó táblákat. Tamás György által termesztett Máriapócsi napraforgó táblát közösen néztük meg. A szemlék során konzultáltunk a fajtakérdésről, a napraforgó termesztés buktatóiról.
2. A tapasztalatok, az egyeztetések, a szakirodalom és Reszkető Tibor javaslata alapján a PR63D82 és a PR64J04 hibrid vetőmagokat választottam ki. A vetőmag beszerzésénél a kínálat miatt a PR64J04-es fajtát vásároltam meg, amit utólag egyik legjobb fajtának tartok.
3. Az általam vett három talajminta talajvizsgálati jegyzőkönyve és Dr. Vass Eulália szaktanácsai alapjai voltak a szakszerű tápanyag utánpótlás megvalósításának.
4. A fajtára megjelölt tőállomány, 50.000 darab helyett 65.000 darabot terveztem kivetni. Számoltam a kelés hiányosságaival, valamint a vadkárral. A gyakorlatban 11,5 hektáron 65.000-, 3,5 hektáron 70.000 darabot vetett ki a kétfajta vetőgép. A kivetett vetőmag tette lehetővé, hogy átlagosan hektáromként több, min 50.000 darab tőállomány hozzon termést.
5. A vadkár a táblán eltérő mértékben jelentkezett. A készülés ellenére a vádkárt nem tudtuk megelőzni. A meliorációs úthoz közeli részen, a tábla egyharmadán jelentős, 2,5 hektár gyakorlatilag nem hozott termést, a többi részen elenyésző volt a kár. A felmérések alapján a vadkár miatti feleslegesen kivetett vetőmag értéke 94.229,- Ft, a hozamkiesés mértéke 115,9 mázsa, értéke 1.541.470,- Ft. A vadkár csökkentését a nyúl esetében keléskor, az őz esetében az állomány 50-120 cm-es magasságban aktívabban védekezéssel lehet elérni.
6. A napraforgó tábla rendszeres, hat szőri átfogó szemlézése /2012.04.20-21; 06.17.;06.30.;07.11.;08.01.;09.07./, a felmérések készítése jól szolgálta a napraforgó termesztés szakszerű megítélését.
7. Az 2012 évi napraforgó termesztésének szakszerű megtervezése, a műveleti utasítás összeállítása, a talajvizsgálat alapján végzett tápanyag utánpótlás, a munkaműveletek előírás szerinti megvalósítása hozzájárult az erősen aszályos, csapadékhiányos év ellenére elért kiemelkedő hozamhoz. A vadkár leszámításával a tábla jelentős része meghaladta a 46 q/ha hozamot.

A napraforgó termesztésében elért eredményekért köszönettel tartozom;

• Vass Euláliának a talajvizsgálathoz, a tápanyag utánpótláshoz adott szaktanácsért,
• Reszkető Tibornak a hibrid vetőmag beszerzéséhez nyújtott segítségéért,
• Tamás Györgynek a Piroska húgom fiának a gépi munkák kivitelezéséért, a napraforgó termesztése során felmerült kérdések megvalósításához adott segítségéért,
• Vajda István traktoros együttműködéséért,
• Várda-Gárden Kft, Szabó Lászlónak a műtrágya biztosításáért,
• Nagy Lajosnak a mészkőőrlemény biztosításáért,
• Gazdik Jánosnak a mészkőpor leszállításáért,
• Ruzsa Jánosnak a mészkőőrleményi szállítmányok leméréséért,
• Kocsis Miklósnak a mészkőőrlemény kijuttatásáért,
• Puskás Lászlónak a Kállósemjén átvevő együttműködéséért,
• Piroska Húgomnak az év során nyújtott segítségéért.

Őstermelő: Pénzes László

Helye: PÓCSPETRI, NAGYLAPOSI TÁBLA

Terület: 15,0803 ha; 181,67 aranykorona; 12,0468 AK/ha; 2014 évi hozam 111,66 q/ha.

Összeállította: PÉNZES LÁSZLÓ, 2014. október 24.

Az őstermelői tevékenységet 2003-tól, Pócspetriben a Nagylaposi táblán végzek. A tizenegy évből tíz évben kukoricát, egy évben napraforgót termeltem. A jelenlegi területet, táblákat 2009 évtől használom. A tábla adottságai a földhasználati lap szerint a nagyobb tábla 14,0018 ha, kb. nyolc hektár után 1,0785 ha-os tábla külön helyezkedik el, összesen 15,0803 ha, 181,67 aranykorona értékben. Egy hektár aranykorona értéke 12,0468. A nagyobb tábla szabálytalan trapéz alakú, hossza több mint 500 m, szélessége körülbelül 300 m. A határ menti csatorna közelében 6.000 m2 feletti rét helyezkedik el. A korábbi művelésből eredően a rét magasabb része és az árokpart több mint 1.200 m2 bokros, kökényes műveletlen terület volt. A csapadékosabb években a réten kívül a művelt területet is víz borította. A kökényes, bokros részt kiirtottuk, a rétről árok kialakításával a vizet sikerült a határ menti árokba vezetni. A házi meliorációs munka megvalósításával a tábla művelhetősége kedvezően alakult.

A kökényes irtása, Böszörményi László és Pityu.

A levezető árok működik, Májer Pál 2010.

Minden évben előre „Munkaműveleti Utasítást” állítok össze, amely tartalmazza a tábla adatait, a tervezett és a megvalósított munkaműveletek időpontját, műveleti előírásokat, anyagszükséglet mennyiségét, költségét, a műveleti költséget, hozamot, árbevételt összesenben és fajlagosan. A táblára vonatkozó talajvizsgálatot a SGS Hungária Kft Mezőgazdasági Laboratóriumában 2011-ben végeztettem és annak adatait 2012-től a tápanyag utánpótlásnál figyelembe veszem.

Javított ágyszántás.                        

Mélylazítás, Vajda István, 2011.

A táblát 2011 év őszén mélylazításban részesítettük, az őszi mélyszántást javított ágyszántás módszerével végeztük el. 2012. február hónapban hektáronként kiszórt 5 tonna mészkőport, 2013 évben 120 q/ha hozam érdekében kiszórt műtrágyát is figyelembe vettem, mivel a hozam csak 81,83 q/ha-ban realizálódott. 2014 évre a „Műveleti Utasítást” 120 q/ha hozamra állítottam össze. A kitűzött hozam elérése érdekében csatlakoztam a 2014. évi DEKALB kukorica + 1 tonna akcióhoz, a személyes kapcsolatot a területi képviselővel Rádi Attila Lászlóval tartottam.

Az 2014. évi kukoricatermelés érdekében az előző évi kukorica betakarítása után 2013. október 21.-én a talajt tárcsázással zártuk le, az őszi mélyszántás előtt MAPP 52/12-es műtrágyából hektáronként 3 mázsát szórtunk ki. A tavaszi tárcsás boronával történő talajlezárás előtt DASA 26%-os nitrogén műtrágyából hektáronként 4 mázsát jutattunk ki. A DKC 4795-ös vetőmag április 17.-én történt vetéssel egy menetben Pyrimex 48 EC talajfertőtlenítést használtunk. A új szabályozás következtében megszűnik többek között a kukorica vetőmag hatékony rovarölő szeres csávázása. Fokozottabb figyelmet kíván a talajlakó kártevőkkel, a lombkártevőkkel szembeni védekezés. A vegyszeres gyomirtást május 9.-én először használt NICIT-TURBO-val végeztük el. 2014. június 2.-án először sorköz művelő kultivátorral egy menetben, hektáronként 2 mázsa karbamid 46%-os műtrágyát a kukorica sorok mellé jutattunk ki. A nitrogén műtrágya hatóanyag kétszeri adagolását, az egyik részének fejtrágyaként történő biztosítását a tábla egyes részeinek laza talajszerkezete indokolta.

A kezdeti kukorica vetőmagok próbálkozása után több éven keresztül a DKC 3511-es fajtát termeltem. A hektáronkénti legmagasabb hozamot 2011-ben 108,39 tonnát értem el. Az egyik évben a betakarítás előtti hónapban egy erős északi szél a kukoricatáblát megdöntötte, jelentős tő annyira megdőlt, hogy a betakarító kombájn nem tudta felvenni, betakarítás után kézzel kellett felszedni, amely jelentős költséget okozott. Ezt követően új kukorica fajtát kerestem. Az elméleti és gyakorlati tapasztalatom szerint a tábla adottságai, az állandó költségek /talajmunka, vegyszerezés, kombájnozás, szárítás, szállítás, stb./ mellett a hibrid kukoricafajta megválasztása, az optimális tőállomány, a tápanyag utánpótlás optimalizálása határozhatja meg a hozam mértékét, a fajlagos költségek kedvező alakulását. Alapvető célkitűzésem volt a 12 tonna/ha hozam elérése.

Miért választottam 2013 évtől a DKC 4795 /FAO 380/ hibrid kukoricafajtát:

1. A Magyar Kukorica Klubban, az országos termesztésben elért eredmények, a termelői kedvező tapasztalatok alapján.
2. Az agronómiai tulajdonságai pozitívak; élenjár a korai fejlődési erélyben, a korai vethetőségben, a legjobbak közé sorolták a szárerősségben, a cső fuzárium, molyfertőzésben.
3. A tőszámsűrítést a megfelelő tápanyag és vízellátás mellett igen jól meghálálja.
4. Az erős és mélyreható gyökérzete különösen aszályos körülmények között biztosít nagy előnyt a növénynek.
5. A kiváló genetikai hátterével valódi értéket jelent, a stressz tűrése, a kimagasló terméspotenciálja hozzájárult, hogy az országban mindenütt termeljék.

 Enyingi tábla, 2012.                           

 Pócspetri, Nagylaposi tábla, 2013.

A Karbamid 46 %-os nitrogén műtrágyát alapműtrágyaként, kultivátorozással fejtrágyaként szívesen használom. A hatóanyag fajlagos költsége legtöbb esetben kedvezően alakul, a kukorica magas nitrogén igényét optimálisabban lehet kielégíteni. A Karbamid amid-nitrogénje viszonylag hosszabb hatástartalmú. Biokémiai folyamatok során alakul át nitráttá és a közbenső termékek a talajból nem mosódnak ki, ezért a termék kiválóan alkalmas alapműtrágyázásra is.

Az Európai Bizottság 485/2013/EU végrehajtási rendelete következtében többek között megszűnt a kukorica vetőmag hatékony rovarölő szeres csávázása. Ezért először 2014 évben a vetéssel egy menetben Pyrinex 48 EC folyékony talajfertőtlenítőszert jutattunk ki.

A 2013 évi kukorica gyomossága kedvezőtlen volt, ami a hozamot is befolyásolta. Ezért 2014 éven új kukorica gyomírtószert, NICIT TURBÓ-t használtam. A június 2.-ai kultivátorozás hatását is figyelembe véve a gyommentességgel elégedett vagyok. A kukorica kultivátorozását a fejtrágyázással együtt Matyus Pál és fia Matyus Attila végezte. Rádi Attila Lászlóval DEKALB területi képviselőjével személyesen a kukorica vetésének megkezdésékor találkoztam először. A hasznos konzultáció mellett átvettem a +1 tonna technológiáját.

       Kukoricavetés kezdés előtti ellenőrzése,                        

Rádi Attila László, Vajda István, 2014.04.17.

Kukorica kultivátorozása fejtrágyázással,

    Matyus Attila, 2014.06.02.

A kukorica tőszám alakulását minden évben felmérem. Az elmúlt évek tőszám alakulását a következő táblázatban foglalom össze:

Megjegyzés: A 2014. évi tőszámmérést június 14.-én végeztem. A Rádi Attila Lászlóval mért termést adó tőszám 67.200 darab esetén a hektáronként kivetett 81.250 szemhez viszonyítva az eltérés mínuszban 14.050 darab, százalékban -17,29 %. A táblázatban szereplő kivetett és a kikelt tőszám közötti 9,61-15,75 % negatív eltérést a vetőmag beszerzési árához viszonyítva magasnak tartom.

A kivetett vetőmagból, hogy mennyi kell ki, mennyi hoz termést, azt több tényező is befolyásolhatja: a magágy minősége, a talajlakó kártevők/drótférgek, pajorok/, a vetés minősége, a korai lombkártevők/barkó fajok, bolha fajok, levéltetvek, stb./, a vadkár. A 2014 évben a kivetett vetőmagból ki nem kelt, termést nem hozó 14.050 darab vetőmag okait vizsgálva több konkrét és kevésbé konkrét témát lehet megfogalmazni. A magágy minősége elfogadható, talajlakó kártevőkkel nem találkoztunk, lombkártevők-, csőkártevők minimális mértékben jelentkeztek, a vetési egyenlőtlenség a megengedetnél nagyobb mértékű, a csatlakozó sorok több helyen meghaladták a 75 cm-es sortávolságot, vadkárt nem találtunk.

A DEKÁB területi képviselőjével, Rádi Attila Lászlóval a Nagylaposi táblán 2014. augusztus 1.-én tartottunk szemlét. A szemle során a tőszám számlálása mellett cső hosszát, a csövön lévő sorok számát is mértük, valamint növény egészségügyi vizsgálatát is elvégeztük. A tőszám számlálását az ő módszerével végeztük. Először lemért 13,333 métert, ezt követően mind a ketten két- két sorban lévő termést adó tövet számoltuk meg. Az öt helyen hasonlóan megmért termést hozó tövek száma átlagosan, hektáronkénti 67.200 darabot jelentett. A kukorica tövek egyenlőtlensége a megengedetnél nagyobb, okait meg kell vizsgálni. Közösen egyetértettünk abban, hogy modernebb vetőgép alkalmazása indokolt. A vetőmag kontroljaként célszerű vetés előtt próbacsiráztatást végezni. A csöveken a szemsorok száma 18, egy sorban lévő szemek száma 35-37 között változott. A kukoricabogár jelenlétére elvétve találtunk nyomokat. A leveleken elpusztult levéltetvekkel találkoztunk. Az elkövetkezendő években a növény egészségügyi ellenőrzésre nagyobb gondot kell fordítani, a jelentkező hiányosságokra azonnal intézkedni kell.

Tőszám mérése, Rádi Attila László.         

Csövek mérése, Rádi Attila László. 2014.08.01.

A kukoricatábla 2014. augusztus 18.-án történt szemlézése során a Meliorációs úttól a határ menti csatornáig, a tábla hosszában új helyen mentem végig és új helyen jöttem vissza. A környéken a napokban volt jégeső, a Nagylaposi táblát nem érintette. A szemle során találtam több olyan kukoricaszárat, amely fejletlen volt, csövet nem, vagy nagyon kicsit hozott. A termésbecslés elvégzése és a kontrolhoz történő viszonyítása érdekében több átlag csövet szedtem, valamint a környéken lévő táblából is vettem kontrol csövet. A csövek összehasonlítását a száradás után végeztem el, az elemző adatokat a táblázat tartalmazza.

A csövek összehasonlítása az 2014.08.17.-én, vasárnap tartott szemle alapján:

A táblázatban szereplő adatok alapján a termésbecslésem:

A 2014.06.14. tőszámmérés alapján, a tőszám 71.610 db/ha, saját hozam 14,18 tonna/ha, kontrol tábla, hasonló tőszám esetén 10,31 tonna/ha.

A 214.08..01. tőszám mérés alapján, a tőszám 67.200 db/ha, saját hozam 13,30 tonna/ha, kontrol tábla, hasonló tőszám esetén 9,67 tonna/ha.

Az általam termesztett DKC 4795 hibridkukorica fajta, „saját” kukoricacső és a kontrol cső közötti különbséget a táblázaton túlmenően a készített fényképek is alátámasztják. A csövek hosszának, az egy soron lévő szemek száma közötti különbség elenyésző. A kontrol csutka súlya 20 %-al, 8 gr-al, az ezer mag súlya 6 %-al 18,22 gr-al nagyobb. A DKC 4795 fajta, saját cső kiemelkedően kedvező mutatói a szemsorok száma esetében 50%-al, 6 sorral-, a cső összes szem száma estében 46 %-al, 216 darabbal-, a cső összes súlya esetében 35 %-al, 62 gr-al-, a hozam 37,4 %-al, 3,86 t/ha-al nagyobb.

Saját cső.           Kontrol cső.                  

 Kontrol szemek.           Saját szemek.

Saját-,        Kontrol csutka.                           

 Csövet nem hozó kukoricatő.

A kijutatott anyagköltség 214 évben:

A jelenlegi, Nagylaposi táblát, 15,0803 hektárral 2009 évtől használom. Az eltelt öt évben egyes anyagjellegű költségek jelentősen változtak, növekedtek. A MAPP 12-52-es műtrágyát 2004.11.23.-án mázsáját 7.269,- forintért, 2010-ben 12.400,- forintért, 2013-ban 19.558,- forintért vásároltam. Az ár 2004-hez viszonyítva 2013 évben az egy mázsa MAPP 12-52 műtrágya 12.689 forinttal, 2010 évi árhoz viszonyítva 2013-ban 7.558 forinttal növekedett. A 269 %-os, illetve a 160 %-os növekedéshez viszonyítva a kukorica árának növekedése jelentősen elmarad. A Karbamid 46 %-os műtrágya 2010 előtti 10.000 forint/q alatti beszerzési ára 14.478 forint/q felé emelkedett. A 27 % hatóanyagú nitrogén 2005 évi egy mázsára vetített ára 4.360,- forintról 2013 évben 8.826,- forintra növekedett. A különböző műtrágyák mindenkori árát a hatóanyagra vetítve vizsgáltam, a kedvezőbb hatóanyagra vetített árakat a műtrágya beszerzésénél előtérbe helyeztem. A kukorica vetőmagvak beszerzési ára is jelentősen emelkedett, 2010 évben a táblára vásárolt DKC 3511-es hibridvetőmagért 607.200 forintot, 2014 ében vásárolt DKC 4795-ös hibridvetőmagért 988.364 forintot, 381.164 forinttal többet kellett fizetnem.

Az első hat évben, a Nagylaposi tábla baloldalán lévő területen termelt kukorica hozamának és árbevételének alakulása:

Megjegyzés: 2003 évben a Pócspetri Termelőszövetkezet a sajátjával együtt művelte a területemet, nem volt megalapozott nyilvántartás. 2006 évben jelentős belvízkár volt.

Az első hat évben a kukorica hozama leggyengébb 2003 évben 56,60 q/ha-al, a legmagasabb 2008 évben 106,42 q/ha-al. A kukorica ára 2004 évben 2.216,- Ft/q-val minimális szinten, 2007 évben 6.159,- Ft/q-val maximális szinten volt.

Az elmúlt öt évben a Nagylaposi tábla jobboldalán lévő területen termelt kukorica hozamának és árbevételének alakulása:

Megjegyzés: A 2013 évi termés 2014 évben lett értékesítve. A 2014 évi termés 2015 évben lesz értékesítve.

Az ez évi kukoricatermés betakarítását 2014. október 15.-én kezdtük meg, 10 hektár levágása után 13 órakor a betakarítást eső miatt abbahagytuk. A teljes területet betakarítását 2014. október 18.-án délután fejeztük be. Az első napon 20,26 %-os, a második napon 22,24 %-os nedvességgel vették át a kukoricát. Az átvevővel 15 óra után egyeztettünk. A Nagylaposi kukoricatábla betakarításában részt vett Matyus Attila kombájnnal, Matyus Pál, Papp Sándor, Májer Zoltán, Vajda István szállító járművel. A betakarítás minőségével elégedett vagyok.

DKC 4795-ös kukorica, 2014.09.15.                 

DKC 4795-ös kukorica, 20.14.10.15.

A kukorica 2014 évi termesztésének tapasztalatai:

1. A 2003-2008 években, hat év átlagában elért 81,06 q/ha hozammal, a 2009-2013 években, négy év átlagában elért 90,43 q/ha hozammal és 2014 évben realizálódott 111,66 q/ha hozammal a helyzetértékelések figyelembevételével elégedett vagyok.
2. A tábla termőképességét a házilag végzett kökényes kiirtása, a mély fekvésű rét vízlevezető árok kialakítása, az 2011 évi mélylazítás, a javított ágyszántás, a 2012 évi hektáronkénti öt tonna mészkőpor kiszórása, a talajvizsgálat alapján végzett tápanyag utánpótlás, a hibrid kukorica vetőmag megválasztása, a tenyészidőszak alatt végzett szemlézések, felmérések kedvezően befolyásolták a kukorica termesztését, a hozam növekedését.
3. A 2014 évi kukoricatermesztésében először új gyomirtószert NICIT-TURBO-t, vetéssel egy menetben folyékony talajfertőtlenítőszert Pyrimex 48 EC-t alkalmaztunk és sorközművelő kultivátorozással nitrogén fejtrágyázást végeztünk. Az év során az elmúlt évekhez viszonyítva a kukorica gyommentességét megfelelően sikerült biztosítani. A fejtrágyázással a tábla lazaszerkezetű talajrészeken a növény növekedése, a csőmérete javult.
4. 2014 évben a DEKALB +1 tonna Programhoz csatlakoztam. A Program megvalósításában Rádi Attila László területi képviselővel működtem együtt. A meghatározott + 1 tonna technológiát a Ratengo Plusz kontrol táblán történő kijutatásán kívül megvalósítottuk. Az együttműködést pozitíven értékelem.
5. A több éves kukorica termesztés során egy alapvető célkitűzésemet – hektáronkénti 72-75.000 termést adó növény - egyik évben sem sikerült megvalósítani. 2014 évben is a hektáronként kivetett 81.250 szemből a termést adó növény száma 67.200 darab. Alapvető feladatként jelentkezik a vetés minőségének javítása.

A kukorica termesztésében elért eredményekért köszönettel tartozom:

1. Tamás Györgynek, a Piroska Húgom fiának a gépi munkák kivitelezéséért, a kukorica termesztése során felmerült kérdések megvalósításához adott segítségéért. Munkatársának Vajda István traktorosnak a végzendő munkákhoz történő pozitív hozzáállásáért.
2. Matyus Pálnak és fiának Matyus Attilának a sorköz kultivátorozással egy menetben végzett fejtrágyázásáért, a kombájnozásért, a szem szállításért, a minőségi munkavégzésért, a szakmai konzultációkért.
3. Rádi Attila László DEKALB területi képviselőjének a + 1 tonna technológia megvalósításában nyújtott segítségéért, a közös szemlézésekért, felmérésekért, elemzésekért, az együttműködésünk emberséges, gyakorlatias hozzáállásáért.
4. Puskás Lászlónak a Nyírségi-Hasso Sütőipari és Gabonaipari Kft Kállósemjéni Telep képviselőjének a vetőmag, talajfertőtlenítőszer-, gyomírószer beszerzéséért, a beszállított hozam gördülékeny átvételéért, a szakmai konzultációkért, a szakmai segítőkészségéért.
5. Paszternák Józsefnénak, Pénzes Piroska húgomnak az aggódásaiért, a munkák során történő ellátásáért, a kisebb sikereknek történő közös elismeréséért.

A kukorica termesztése során készített fényképek:

Tárcsázott kukoricatarló                          

Kultivátorozott kukorica, 2014.06.14.

  Kukorica szemle, 2014.07.20.                  

Kukorica szemle, Rádi Attila László,2014.08.01.

Kukorica szemle, 2014.09.15.                   

Szemszállítók, Májer Z., Matyus P., Pap S.

             Betakarítás, 2015.10.15.                              

Betakarító, Matyus Attila, 2014.10.15.

Kukoricaszem ürítése, 2014.10.15.

Az első konzultáció, Tamás György, Rádi Attila László